Az elveszett éjszaka

Ezzel a sokatmondó címmel jelent meg egy írás az egyik kedvenc magazinomban, a Geo 2011 szeptemberi számában. És be kell vallanom, az alvás és a pihenés témája az utóbbi időben kiemelt jelentőséggel bír az életemben, főleg, amióta megszülettek a gyerekek, és már nem vagyok teljesen a magam ura, legalábbis  nem éppen akkor kelek vagy fekszem, amikor szeretnék.

sejtóra
GEO és life-enhancement.com alapján készítette: naorsi

Azt mindannyian tudjuk, hogy lételemünk az alvás, és ez a cikk tudományosan is bebizonyítja, hogy mennyit veszítünk azzal, ha nem akkor alszunk - és nem olyan körülmények között - amikor kellene. Mert igenis vannak az életben szabályok, amiket a saját érdekünkben be kell tartani; előbb-utóbb úgyis rájön az ember, hogy értünk lettek megalkotva, és milyen jó, hogy így van! Aki az alvással kapcsolatos szabályokat előbb (és nem utóbb) alkalmazza az életében, késleltetheti az öregedési folyamatot, sőt, számos betegséget megelőzhet.
És most lássuk, hogyan befolyásolja a szervezetünket a napszakok váltakozása, a fény és a sötétség:

Hogyan érzékeljük a fényt?

Kézenfekvő lenne a válasz: a szemünkkel, természetesen. Csakhogy kiderült, hogy sem a pálcikák, sem a csapocskák nem felelősek a retinában ezért. A kutatók felfedezték, hogy a szemben egy harmadik sejtfajta, az "intrinzikusan fényérzékeny retinális ganglionsejtek" csoportja is megtalálható: ők felelnek a fény befogásáért, és érdekes, hogy vakoknál is bizonyították e sejtek meglétét, így ők is képesek sérülésük
ellenére a fény és sötétség napi váltakozásához igazítani az életritmusukat.
A melatonin nevű hormonról sok publikáció jelent már meg, és nyilván én is hallottam róla, azt azonban nem tudtam, hogy a "sötétséghormon" számára a fény méreg: ha éjjel fény jut a szemünkbe, a szintézis összeomlik.

De miért fontos számunkra mindez?

Számos tanulmány kimutatta, hogy az éjszakai műszakban dolgozók lényegesen gyakrabban küszködnek alvászavarokkal, túlsúllyal, cukorbetegséggel, valamint szív és érrendszeri betegségekkel, sőt, a rákos megbetegedések száma is nagyobb náluk. Ékes bizonyítéka ennek, hogy a dán hatóságok 2008-ban kb. 40 éjszakai munkát végző nő esetében elismerték, hogy a mellrákjuk kialakulásában közrejátszott a munkahelyük, és kártérítést ítéltek meg részükre. Dr. Spiegel szerint egyébként egészséges fiataloknak 40%-kal kisebb a vércukorfelvételük, amikor csak 4 órát aludtak hat egymást követő éjszakán, mint amikor ugyanennyi időn át eleget aludtak.
De nem csak a fizikuma kerülhet bajba annak, aki tartósan az órát meghazudtolva él: az érzelmekre, a kedélyállapotra, a figyelemre és a memóriára is negatívan hat ez az életmód.

Természetesen bizonyos szinten mindannyian egyéni napirendet követünk, és az is nyilvánvaló, hogy nem lehetünk meg éjszakai ügyeletes orvos nélkül például. Azonban nem árt tisztában lenni a helytelen életmód következményeivel, az elégtelen alvás hatásaival, különösen egy olyan világban, ahol egyre több az "éjszaka csábítása": a különböző "late night" rendezvények, az éjszakai műszakok, a városok lenyűgöző, de pazarló, és környezetromboló díszkivilágítása, az éjszakai szórakozóhelyek, a televíziók éjszakai műsorai mind-mind arra csábítják különösen a fiatalokat, hogy nem számít, mennyit és mikor alszol, nem számít, hogyan élsz.

Én azt mondom: legyünk éberek - nappal. Az éjszakát pedig hagyjuk meg annak, aminek eredetileg rendeltetett: a pihenésnek, az alvásnak.

A következő pihenésről szóló blogomban pár gyakorlati tanács lesz az időbeosztással kapcsolatban, hogy többé ne legyen gond az időben ágyba kerülés, de mégis hatékonyan, aktívan lehessen eltölteni a hétköznapokat.

Források:
GEO Magazin 2011. Szeptember
http://www.life-enhancement.com/article_template.asp?id=1025