2011. szeptember 21., szerda

Köles-receptek

Körtés kölesreggeli
Szóval jöjjenek akkor azok a bizonyos receptek...

Mivel a két fiú még mindig itt kukorékol az ágyban alvás helyett, most csak futtában írom le a legegyszerűbb, leggyorsabb és legváltozatosabb receptet: a köles-reggelit, amely elkészítése már-már annyira könnyű, mint a nyári szellő... :)

1 csésze megmosott kölest kb. 10 perc alatt másfélszeres vízben puhára főzünk, és édesítjük. Ezt tehetjük ízlés szerinti méz, stevia, vagy xilit hozzáadásával. A cukor felejtős.
Kölesreggeli pudinggal
Ez az alap, és ehhez kedvünk, ízlésünk és az évszaknak megfelelően adhatunk bármit:

  • kockázott gyümölcs: alma, körte, banán, barack, szőlő stb.
  • aszalványok: mazsola, szilva, datolya, füge stb.
  • öntetek: lekvár, puding, mazsolaszósz (ennek a receptjét lásd lentebb) stb.
  • magvak: dió, mogyoró, kesudió, lenmag, szezámmag (ez utóbbiak őrölt formában hasznosulnak a legkönnyebben) stb. 
Variálhatunk az alaprecepten úgy is, hogy 
  •  a megfőtt kölest turmixoljuk (ekkor több víz kell hozzá) botmixerrel, ez a kölespuding, vagy
  • eleve pudinggal főzzük meg.
Gyerekkoromban marokszára ettem a mazsolát, mára viszont ez lett az egyetlen ennivaló, amit nem elvből nem eszem meg, hanem azért, mert nem szeretem. Mégpedig az állagát nem... ezért találtam ki a mazsolaszószt, mert az ízével semmi bajom.
Tehát: fél csésze mazsolához fél kk. ánizsmagot adunk, és annyi vizet, hogy éppen ellepje, majd botmixerrel pépesítjük. Sütikez is kiváló!
Kölesfasírt

A következő blogban leírom anyósom fincsi kölesfasírtjának is a receptjét, sőt, ha jók lesztek, a Krétán vásárolt görög szakácskönyvem alapján készített fantasztikus töltött paradicsom elkészítésének módját is. :)

És most mennem kell, mert ez a két kópé még mindig itt bazsalyog. :)

Mindenkinek egészségére!

2011. szeptember 11., vasárnap

Hajra, bőrre csodaszer: a köles

Szülés utáni hajhullás: kisebbik fiam születése után már nem ért meglepetésként a dolog. Hála Istennek, van miből hullajtani, de azért az ember lánya egy idő után megunja a házban mindenütt elterülő hajszálak látványát (derékig érő haj esetén a látvány fokozott). És bár a szoptatási időszak alatti hajhullás hormonális okokra vezethető vissza, mégis elhatároztam, hogy a tőlem tehetőt megteszem annak érdekében, hogy minél hamarabb rendeződjön a dolog - és persze nem olyan módon, hogy abbahagyom a kincset érő szoptatást.

Úgy hallottam, a kölesben minden olyan anyag megtalálható, amire a hajnak szüksége van. Utána olvastam, és kiderült, nem tévedtem, mert az ásványi anyag tartalma magas a többi gabonaféléhez viszonyítva: jelentős mennyiségben tartalmaz foszfort, kalciumot, magnéziumot, szilíciumot és vasat; sőt az ezen anyagok felszívódását elősegítő összetevőket is ideális mennyiségben találhatunk benne. Ja, és az egyetlen gabona, amely lúgos kémhatású!

Egy szuper összefoglaló cikket találtam a kölesről, érdemes elolvasni, a magam részéről ennek hatására elhatároztam, hogy egy 60 napos kölesdiétába kezdek - két hónapon át minden nap megeszem egy csészényi főtt kölest. Na persze nem magában.
Leggyakrabban reggelire szoktam készíteni édesítve, gyümölcsökkel, magvakkal, de persze sósan is kiváló fasírtnak, köretnek, tölteléknek, sőt, ma éppen kölesvajat mixeltem, és kölessel dúsítottam Balázska ebédjét is (7 hónapos), a puffasztott változatát pedig a családból mindenki szereti a reggeli müzliébe szórva, szójatejjel nyakon öntve.
A diéta szeptemberben kezdődött, és gondoltam, talán másoknak is segíthet, ha közkinccsé teszek pár receptet, ami nekem bevált. Szűk két hete eszem tehát minden nap kölest, és mindenképp látványosan alább maradt a hajhullás. Hogy ez csupán a kölesnek köszönhető-e, azt nem állítom biztosan, de hogy rosszabb nem lett tőle, az is biztos.
Receptek hamarosan...

2011. szeptember 6., kedd

Hull a szilva...

Besztercei szilva
Pontosabban már le is hullott, de mielőtt ezt megtette volna, gyorsan leszedtük. Na nem a mi fánkról van szó, mert az már azelőtt lehullott, hogy hazaértünk volna 5 hetes távollétünkből, hanem a szembeszomszéd néni kitűnő besztercei szilvafájáról. Nagyon rendes szomszédaink vannak. Joli néni nemcsak hogy leszedni segített, de még a magozásban és a befőzésben is - ilyen szomszédokat kívánok mindenkinek. Persze azóta már a 3. adag fő, fortyog éppen a fazékban.

Azt egyébként érdemes tudni, hogy gazdag ásványi anyagokban (főleg kálium, vas, magnézium), emiatt nagyon értékes táplálék; ha valakit érdekel, érdemes elolvasni ezt a rövid cikket a szilváról.

A megfelelő sűrűségűre főtt szilvalekvár pedig mindenféle adalékanyag és tartósítószer nélkül évekig eláll, és mivel nagy az élelmi rost tartalma (a lekvárnak is, de különösen az aszalt szilvának), mindenkinek ajánlom a fogyasztását. Apropó, aszalt szilva... abból is sikerült néhány üveggel készítenem, nem is kell jobb rágcsálnivaló a gyerekeknek utazáskor.

De vissza a szilvalekvárhoz.
Turmixolt szilva, főzésre kész
Az tény, hogy kissé sokáig fő, viszont kavargatni nemigen kell, ha jó minőségű az edény (az enyém BergHOFF, sebészacél bevonatos, csak ajánlani tudom szilvalekvár főzéséhez!).
A válogatott, mosott, magozott szilvát kissé össze kell turmixolni, utána beleönteni a (kiecetezett) edénybe, és olyan keményre főzni, hogy ha egy fakanálnyit kiveszek és megfordítom, ne essen ki belőle. Az időigény függ a szilva, az edény és a tűzhely típusától, de 5 óránál biztos nem kevesebb.
Néhány érv, hogy miért is nem kell bele cukor:

  • az íze tökéletes cukor nélkül, sőt, cukrozással csak tönkre menne az ízharmónia
  • a cukor hizlal, a szilva nem :)
  • Egészséges csemege télire: kész a szilvalekvár
  • az érett szilva önmagában is édes
Ha kész, sterilizált üvegbe töltöm és száraz dunsztba teszem - pár óra múlva ilyen képet is posztolok. :) (és íme!)

Nagyon finom a szilvakrémleves is, és könnyű elkészíteni: a szilvát egy rúd fahéjjal összefőzöm, de épp csak annyira, hogy a szilva picit puhuljon, botmixerrel pépesítem, és nyakon öntöm egy kis rizstejszínnel. Ha kell, steviával vagy mézzel édesítem. Ehhez a leveshez többnyire télen támad kedvem, ezért már bent figyel pár zacskó szilva a mélyhűtőben. :)

Tehát aszalva, befőzve, fagyasztva - a szilva mindenhogy jó. Persze nyersen se mellőzzük. 
Jó étvágyat!

2011. szeptember 2., péntek

1.

Ez az első blogbejegyzésem. Mivel az ölemben tartott Balázska miatt csak egy kézzel tudok gépelni, így ez ennyi volt...
Hamarosan jelentkezem.